Régen utáltam személyes témában bejegyzést írni, vagy nem is a megírással volt bajom hanem inkább a publikálásával. Mindig bennem volt egy kettősség, hogy azt szeretném, minél többen olvassanak, de még sem akartam megosztani senkivel az oldalam, pláne nem ismerősökkel/barátokkal/rokonokkal. Akinek meséltem arról, hogy szeretek írni és blogolok az nem hitte el, és a bizonyítékot követelte. De mivel bennem volt (még most is bennem van, csak már kevésbé érdekel) a kétség, hogy az írással úgy vagyok mint az énekléssel, nagyon szeretem csinálni / jól érzem magam tőle, csak éppen borzalmas vagyok benne, nem osztottam meg velük.

Blogos pályafutásomat kb. tizenhárom évesen kezdtem és egészen mostanáig, ha tehettem kerültem, hogy napló szerűen írjak az életemről és a benne szereplő emberekről. Erre több okom is volt, de a legnagyobb visszatartó erőt az jelentette, amitől majdnem minden blogger retteg: "valaki akinek nem szabadna elolvasnia az ilyen témájú bejegyzéseim rátalál az oldalamra". Sokan erre azt a "megoldást" választják, hogy más nevet adnak az embereknek, de nem véletlen használtam idézőjelet a megoldásnál, hiszen ha az ismerősük megtalálná az oldalt, csak azért mert más neve van attól még valószínűleg magára ismerne. Éppen ezért a mai napig vannak olyan írásaim amiket túl személyesnek érzek, vagy olyan emberről szól aki ha elolvasná szóba se állna velem többet, és ezeket sosem publikáltam. De megírni muszáj volt, segített az események feldolgozásában.

Hamar rájöttem arra is, hogy én soha nem leszek az a fajta blogger aki élvezné a sminktermékekről vagy ruhákról való írogatást, bár sajnos, és erre nem vagyok büszke, próbálkoztam ezzel is. A probléma az volt, hogy nem éreztem igazi kötődést a témához. A ló másik oldala pedig ahol túl sok a kötődés: a mindennapjaimról sem tudok írni. Erre régebben az okom egyszerű volt, nagyjából nem volt életem a lakáson kívül. De most hogy rendelkezek vele, és rendszeresen járok szórakozni a barátaimmal, most sem tudnék erről itt beszámolni, és az okát sem látom, miért lenne érdemes, vagy érdekes. Viszont szeretem kiírni magamból a véleményem, és ha éppen valami nyomasztja a lelkem abból is kilométer hosszú bejegyzést írok. Egyértelművé vállt számomra, hogy ebben lelelem a legnagyobb örömöm. Szeretem szenvedélyesen hirdetni mit gondolok bizonyos dolgokról és hogyan látom őket. Hozzáteszem, a témák felénél nem sziklaszilárd a véleményem, ezért örülök annak, ha valaki a bejegyzésem elolvasása után hozzászólásban leírja ő mit gondol. Volt már rá példa, hogy beláttam, hogy rossz oldalról közelítettem meg a dolgot és változtattam a hozzáállásomon. De a legtöbbször, úgy gondolom, nincs rossz oldal csak sok oldal. Én pedig minél többet szeretek látni.

A lélek nyomasztó mindennapi dolgaim leírására pedig azt hiszem mostanában megtaláltam a nekem kedvező formát, és a tökéletes megoldást, amivel írhatok az életemről, anélkül, hogy bárkit meg kéne neveznem. Sokatoknak furcsa lehet de én nagyon élvezem, hogy közvetlen annak az embernek címzem az életemből a bejegyzést, akihez szól (nem minden bejegyzés ugyan annak az embernek szól, de egy bejegyzést, csak egynek címzek), míg néhány történést úgy próbálok megírni mintha egy regény/novella részlete lenne. Ennek megfelelően el is van túlozva kicsit, ki van színezve. Ezzel a megoldással szerintem olyan személyes lehetek amennyire csak akarok de mégsem leszek túl részletes. Plusz előny, hogy még ha olyan is olvassa akiről szól, nem fog rájönni (jó esetben). És a harmadik... vagy negyedik bejegyzés típus, nem számoltam, a rövid kis számozott irományok, amik tulajdonképpen jegyzetek a telefonomból amiket akkor írtam le mikor épp eszembe jutottak és az azonos témájúakat megpróbáltam egy bejegyzésbe sűríteni.

A Nina álnév mögé bújva persze egyszerű ezt megtenni. Nem hiszem, hogy valaha eljutok arra a pontra, hogy a teljes nevemet felvállalva publikáljam az írásaim, és szerintem nem is kell, hogy eljussak. Az írás a szívemhez egy nagyon közel álló hobbi, amiből tisztában vagyok vele, hogy sosem fogok "pénzt csinálni".

Még egy apró kiegészítés. Az oldalt valamikor 2018 februárjában hoztam létre, viszont láthatjátok, hogy jóval koránbabról is vannak bejegyzések, ennek oka, hogy végigjártam az összes olyan blogot amit valaha vezettem (és még nincs törölve) és néhány arra érdemesnek gondolt bejegyzést, átmentettem ide.